Hat országnak - köztük Romániának - tenné lehetővé az Európai Bizottság, hogy kisebb arányban járuljon hozzá azokhoz a projektekhez, amelyeket az Európai Unióval együtt társfinanszíroz - jelentette be Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Az intézkedés nem jelent új vagy többletforrásokat a 2007-2013-as költségvetési időszakra, de lehetővé teszi a kohéziós, vidékfejlesztési és halászati alaphoz hozzárendelt összegek gyorsabb kifizetését. Az érintett tagállam kérésére az uniós hozzájárulás akár 95 százalékra is növelhető. A javaslat a válság által leginkább sújtott országokat érinti, valamint azokat, amelyek pénzügyi támogatást kaptak, vagy részesültek a nem euróövezeti tagállamok részére fenntartott fizetésimérleg-mechanizmus programokból. Ez utóbbi kategóriába tartozik Magyarország, Románia és Lettország. A reformok célja, hogy lehetővé tegye a növekedésösztönző és munkahelyteremtő programok gyorsabb beindítását. Az önrész csökkentésének igénybevétele nincs külön feltételhez kötve - hangsúlyozta Hahn. Kérdésre válaszolva a biztos elmondta, hogy a hat államra összesen több mint 2,8 milliárd euró jutna. A legnagyobb kedvezményben Görögország, Románia és Portugália részesülne. A rendelkezés az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, a Kohéziós Alapot, az Európai Szociális Alapot, az Európai Halászati Alapot és az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapot érinti. A bizottsági ajánlásra az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is rá kell bólintania. A lengyel soros elnökség szeretné, ha már a jövő hónapban sor kerülhetne a javaslat elfogadására, hogy az jövőre életbe léphessen. A gyors döntést sürgette José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke is. Korábban az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a 2014-2020-as költségvetési időszakra drasztikusan csökkentsék azon államok társfinanszírozási arányát, amelyek az EU-tól kapott mentőcsomag miatt egyébként is szigorú megfigyelés alatt állnak. A német gazdasági miniszter Philipp Rösler hétfőn üdvözölte a Bizottság javaslatát ám amellett szólalt fel, hogy az engedménynek ideiglenesnek kell lennie, azaz a költségvetési kiigazítási programok lejártával vissza kell vonni.
A miniszter pédaként Görögországot emelte ki, s elmondta, hogy a déli állam jelenleg nem rendelkezik azokkal a saját forrásokkal, amelyek szükségesek a beruházási támogatások lehívására.
Rösler úgy fogalmazott: "a finanszírozási limit enyhítését csak addig szabad alkalmazni, amig az érintett országok kiigazítási progamot hajtanak végre". "Továbbá, a szabályt egészen kivételes esetekben szabad érvényesíteni. Görögország ilyen eset" - tette hozzá.